services forum press registration links sitemap search webrádió
  Aktualitások
News
Forum


Oldalletöltések: 29793461


Dél-alföldi régió: => Térség információk => Turizmus, idegenforgalom

Turizmus, idegenforgalom (Dél-alföldi régió)


Nevezetességek, látványosságok

Gyógyturizmus

Magyarország évszázados fürdőkultúráját a gyógyító hatású termálvizekre alapozott fürdők teremtették meg. A XX. század elején váltak nemzetközi hírűvé Budapest fürdői, majd ugyanezen század közepétől a Dél-Alföldön is sorra nyíltak. E táj földjének mélyén az évezredekkel ezelőtt itt lévő Pannon tenger ajándékaként maradtak meg a hévizek. A régió meleg éghajlata, az országos átlagot meghaladó napsütéses órák száma, a termálvizek és a különböző ásványi sókat tartalmazó gyógyító hévizek együttesen, eredményesek az egészség fenntartásában, az erőnlét fokozásában, vagy helyreállításában valamint számos betegség megelőzésében és gyógyításában.

A gyógyturizmus az egészségturizmus klasszikus ága, amely szervesen nem különíthető el a mai kor igényein kifejlődő wellness- és fitnessturizmustól. Közös színterük ugyanis a gyógyvizekre épült fürdők területe, de a kétféle kereslet iránti motiváció gyökeresen eltér egymástól.

A gyógyturizmus célközönségét többnyire az idősebb korosztályhoz tartozó, kezelésre vagy rehabilitációra szoruló betegek alkotják, akik általában hosszabb, gyakran 2-3 hétig tartó időszakra veszik igénybe a gyógy- és termálfürdők szolgáltatásait. Ezen a területen a látogatók és a kezelések egy részét az egészségbiztosítás finanszírozza.

A wellness- és fittnessturizmus szolgáltatásait általában a fiatalabb korosztályok veszik igénybe. Számukra a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés, a jó közérzet és a konkrét élmény a súlyponti kérdés. Az igénybe vétel akár egyetlen napra is korlátozódhat, a kínálat iránti érdeklődés az egyéni motivációktól függ, és nem kapcsolódik az egészségbiztosítási rendszerhez. A gyógy- és termálvizek jelenléte jelentős komparatív előny, amely a sokszínű egészség-megőrzési és rekreációs programkínálattal ötvözve teremti meg, a több generációs szabadidő eltöltésének lehetőségét.

A Dél-Alföld az ország egyetlen olyan területe, ahol egymást érik a termál- és gyógyvizes fürdők, és ahol szinte minden betegségre talál gyógyírt az ideutazó. A dél-alföldi települések közül minden 13. rendelkezik valamilyen gyógyító hatású hévízzel. A táblázatba foglalt 33 település gyógyító vizeinek jellegzetessége, hogy általánosságban többirányú gyógyhatást fejtenek ki. Döntő részben a mozgásszervi, a nőgyógyászati és az anyagcsere-zavarok enyhítésében segítik, illetve egészítik ki a gyógyszeres kezeléseket, illetőleg előzik meg az orvosi beavatkozások szükségességét.

Gyógy- és termálfürdők főbb adatai a Dél-Alföldön

Település

Gyógy-

vizes

Ásvány-

vizes

termál-

Termál-

vizes

Kór-

ház

Üzemelés

Főbb gyógyhatások

csak

nyári

egész

éves

moz-

gás-

szervi

nőgyó-

gyá-

szati

anyag-

csere

utó-

keze-

lés

fürdő

Ásotthalom

+

Battonya

+

Békés

+

+

Békéscsaba

+

+

+

+

+

+

Csongrád

+

+

+

+

Dávod

+

+

+

Dévaványa

+

+

+

+

Füzesgyrmat

+

+

+

+

Gyomaendrőd

+

+

Gyula

+

+

+

+

+

+

+

Hódmezővásárhely

+

+

+

+

Kalocsa

+

+

+

Kecskemét

+

+

+

+

Kiskőrös

+

+

+

+

+

Kiskunfélegyháza

+

+

+

+

+

Kikunhalas

+

+

+

+

+

+

Kiskunmajsa

+

+

+

+

+

Lakitelek

+

+

+

+

Makó

+

+

+

+

+

+

Mezőberény

+

+

Mezőhegyes

+

+

+

+

+

+

Mezőkovácsháza

+

+

Mórahalom

+

+

+

+

+

Nagybánhegyes

+

Nagybaracska

+

+

+

+

+

Nagyszénás

+

Orosháza

+

+

+

+

+

+

Soltvadkert

+

Szarvas

+

Szeged

+

+

+

+

+

Szentes

+

+

+

+

+

+

Tiszakécske

+

+

+

+

+

+

Tótkomlós

+

A kereslet szempontjából az egészség megőrzésében, egy bizonyos állapot megtartásában, vagy az egészségkárosodás helyreállításában, a panasz eredetétől függően, egyetlen gyógyhatás is meghatározó lehet. A Dél-Alföld gyógyító vizeinek palettája igen színes, így közülük azokat emeljük ki, amelyek már jelentős ismertségre tettek szert.

Az alkáli-hidrogén-karbonátos (alkalikus) víz palackozva emésztőszervi panaszok kezelésére alkalmas. Ilyen vízzel töltik meg a gyulai és a szentesi fürdők egyes medencéjét is.

A földes, meszes vizek, azaz a kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos vizek a reumás megbetegedések gyógyítására, magnézium és kalcium tartalmuk miatt ivókúrára és a fogszuvasodás megelőzésére is alkalmasak, pl. Dávod.

A konyhasós, kloridos vizek elsősorban nőgyógyászati, reumatikus bántalmak ellenszerei, s ebben igazán bővelkedik a dél-alföldi kínálat.

A jódos- brómos összetételű vizek adnak enyhülést a légúti panaszokra a vérkeringéses megbetegedésekre, egyebek közt Mórahalom fürdőjében.

A Marosból nyert radioaktív gyógyiszap felhasználásával különleges iszapkúrára is lehetőség nyílik a makói gyögyfürdőben.

A termálvizek a panaszok megelőzésre is alkalmasak, szolgálják a felüdülésre, rekreációra érkezőket is.

A Dél-Alföldön jelentős egészségügyi szakember képzés folyik, ennél fogva a gyógyhatású vizekhez megfelelő orvos, ápoló és gyógytornász gárda társul. A a gyógyulási szándékkal érkező vendég a jó gyógykezelésért, illetőleg az orvos személyéért egyaránt szívesen tér vissza a térségbe. A régióba működő intézmények, orvosi praxisok némelyike országos-, európai-, esetleg világhírű. Ezek az adottságok hivatottak összességében megteremteni azt a hírnevet, amelyért a gyógyulás érdekében minden betegbiztosító, határon innen és határon túl is, hajlandó fizetni.

A régióban a gyógy- és termálvizekre támaszkodó egészségturizmusban rejlő lehetőségek - a kedvező természeti adottságok ellenére - ma még javarészt kihasználatlanok. A gyógyvízzé nyilvánítás meglehetősen hosszadalmas folyamat. Az erre alapozott keresletképes kínálat kiépítése pedig rendkívül tőkeigényes. Ebből adódóan a régió felbecsülhetetlen termálvíz kincsének kiaknázása, a már meglévő létesítmények korszerűsítésével, bővítésével, továbbfejlesztésével válik elérhetővé. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a gyógy- és termálfürdőkre vonatkozó pályázatok révén, jelentős támogatási összegek segítik a régió fürdőinek korszerűsítését.

2003-ban a Dél-Alföld gyógyvízzel rendelkező települései közül egyedül Gyulán várta a vendégeket minősített gyógyszálló. E mellett Szegeden, az Orosházához tartozó Gyopároson és Dávodon működtek a gyógyvíz közvetlen közelében olyan szállodák. Közülük a szegedi Forrás szálló 2004-ben kapott gyógyszálló minősítést.

Kimagasló vendégkört tudhat magáénak a Fekete- és a Fehér Körös összefolyásánál a 800 éves gyulai vár tövében elterülő gyulai Várfürdő, amit méltán neveznek „az egészség bástyájának”. A fürdő 1959-ben nyílt meg, az egy évvel korábban több mint 2000 méter mélyről feltört gyógyvízre alapozva. Látogatottságának növekedése minden várakozást felülmúlt. 1965-ben az egykori grófi lovardában megnyíltak az első fedett medencék, 1968-ban pedig megindult a gyógyvizes kezelés. Az első kút után még öt mélyfúrású kutat fúrtak a fürdő ellátására. A fürdő vizét 1971-ben gyógyvízzé, a környékét 1995-ben gyógyhellyé nyilvánította az egészségügyi miniszter. A várkertben működik a nemzetközi hírnévvel rendelkező Hotel Erkel gyógyszálló. A fejlesztések során a gyulai Várfürdő Közép-Európa egyik legfejlettebb gyógyfürdőjévé nőtte ki magát. Jelenleg a 8,5 hektáros kastélyparkban 20 medence található, ebből 11 fedett, a többi szabadtéri. Számos gyógy-, strand-, valamint 25, 33, és 50 méteres úszómedence között válogathatnak az idelátogató vendégek. Kedvelt a dögönyöző, hullám- és pezsgőfürdő valamint a gyermek „vízi paradicsom” is. A fürdő tervezésénél nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a medencéket távol helyezzék el egymástól, a zsúfoltság elkerülése érdekében, így a napi 10 ezer vendég esetén is lehet csendes pihenőhelyet találni. Természeti különlegessége a hatalmas park, 50-féle örökzöld, 250-féle lombhullató fa és cserje, 50 ezer négyzetméter gondozott pázsit és színpompás virágágyak teszik kellemessé a környezetet. A történelmi múlt ereklyéiben bővelkedő, csendes és szépen parkosított város tavasztól-őszig számtalan kulturális rendezvénnyel kedveskedik még a gyógyulási szándékkal érkező vendégeinek is. Gyula idegenforgalmában áldásos hatást fejt ki egész éven át működő gyógyfürdője, meghosszabbítva az idegenforgalmi szezont.

Szintén Békés megyében található az Orosházához tartozó Gyopárosfürdő, (évi átlag 130 ezer fős látogatottsággal), amely még nagyobb múlttal rendelkezik, mint Gyula, hiszen 1870 óta szolgálja a gyógyulásra várókat. A fürdőt már a múlt században is az „Alföld gyöngyszemének” nevezték. Vizét 1999 decemberében nyilvánították gyógyvízzé. A gyopárosi fürdőkomplexum, a tavak és a parkerdő az egészség megőrzését, a sportolást, a pihenést, a gyógyulást és a rekreációt szolgálják, s az elmúlt évek jelentős, és sikeres fürdőfejlesztési programjait megelőzően is szépen fejlődött. A gyógyászati kezelések társadalombiztosítási finanszírozás mellett vehetők igénybe, vagy fizetőszolgáltatásként állnak rendelkezésre. Napjainkra a gyógyászati tevékenység európai szintre emelkedett a fejlesztések eredménye képpen. A fürdő különleges természeti környezettel rendelkezik: a hármas tórendszer, a hat hektáros ligetes zöldövezet és a fürdőt körülvevő parkerdő országosan jegyzett mikroklímát eredményez

Békés megyében említésre méltó még Füzesgyarmat, Dévaványa, Gyomaendrőd, Szarvas, Mezőberény, Békés, Nagyszénás és Békéscsaba termálfürdője.

A Duna-Tisza köze legnagyobb gyógyüdülő központja Kiskunmajsán található. Az 1988-ban gyógyvízzé nyilvánított majsai termálfürdőben sokáig hét medence állt télen-nyáron a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt évek áldozatos fejlesztőmunkájának köszönhetően az ezer négyzetméteres impozáns faszerkezetű csarnokban a feszített víztükrű úszómedence mellett, egy 36 és egy 38 ?C-os gyógymedence és szauna szolgálja a pihenni vágyókat. A gyógyászati szárnyban különböző fizikoterápiás és fürdőkezeléseket végeznek, s ezen felül, állandó szakorvosi rendelések is igénybe vehetők. A fürdőkomplexum területén szinte minden generáció igényeit kielégítő további lehetőségek: a szabadstrand, a játszótér, a játszóház, a tenisz-, a kosárlabda-, a foci- és a minigolfpálya. A szabadstrand közelében lévő horgásztó is igen kedveltté vált. A motel szolgáltatásai mellett, az 5 hektáros kemping, illetőleg a fürdő szomszédságában felépült üdülőfalu nyújt szálláslehetőséget, ahol nyaralók bérelhetők.

Bács-Kiskun megyében helyi minősítésű gyógyhelyek találhatók még Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Dávodon, Lakiteleken és Tiszakécske-Kerekdombon. A termál- és gyógyfürdők jelentős része sajnos még csak idényjellegű, nyári üzemelésű, főként a kedvezőtlen infrastrukturális háttér miatt.

Csongrád megye termálkútjai Szeged és Szentes térségében koncentrálódnak. Nyolc településen fürdő is települt a forrásokra: Szegeden, Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Mindszenten, Makón, Ásotthalmon, és Mórahalmon. Közülük a szegedi, a csongrádi, a szentesi, a hódmezővásárhelyi, a székkutasi, a makói és a mórahalomi elismert gyógyvíz. A szegedi Annakút vizét palackozzák is, a marosi iszapot 1961-ben gyógyiszappá minősítették. A szentesi tározó Európa legnagyobb termálvíz tava, a város gyógyfürdőjét pedig 1963-ban török minta szerint építették. A szegediek büszkén vallják, hogy a napfény, a vizek, a fürdők városának lakói. Még teljesebbé válik ez az érzés, ha a belvárosi Anna fürdő felújítása befejeződik. Jelenleg Csongrádon, Szentesen és Makón működik körzeti betegellátó rendszerrel gyógyfürdő.

A Dél-Alföldön 14 vénnyel látogatható gyógyfürdő működik: 7, Békés-, 6, Csongrád- és egy Bács-Kiskun megyében. Az OEP a vele szerződött gyógyfürdők 9-féle szolgáltatásának jelentős hányadát finanszírozza.

Műemlékek

A régió idegenforgalmi látványosságainak körét a térségben fellelhető műemlékek is gazdagítják. Városnézés, illetve természetjárás, kirándulások alkalmával bármerre megyünk is, régmúlt idők emlékeit őrző épületeket, templomokat, kastélyokat, malmokat, síremlékeket találhatunk. Kulturális örökségünk, amellett hogy egyfajta turisztikai vonzerő, felelősséget is jelent azért, hogy a műemlékek - megfelelő állapotban - az utókor számára is fennmaradhassanak.

A régióban több mint 700 védett műemléket tartanak nyilván, ezek többsége lakóház, polgárház, halászház, gazdaház, tanyaház, illetve egyéb épület (színház, iskola, magtár, istálló, stb.). Egy részük azért vált védetté, mert elődeink érdekes, művészeti szempontból is értékes építészeti megoldásait tükrözik, más részük azt mutatja be - sokszor a kapcsolódó kiállításokon keresztül - hogyan, milyen körülmények között éltek az elmúlt századok emberei.

A műemléki védettség alatt álló templom legtöbbje a XVIII. században, illetve azt követően épült, régebbről csak néhány maradt meg használható állapotban. Ezek közül az egyik a kiszombori Árpád-kori kerektemplom, mely román stílusban a XI-XII. században épülhetett. Kívül henger alakú, belül hatkarélyos szerkezetű, ez utóbbi a régi keresztény világban bajelhárító jelképnek számított. Lenyűgöző belső terét freskók, falképegyüttesek színesítik. Szintén a XI. századra datálható a nagykopáncsi templom építése, melyet 3-4 száz évig használtak, majd pusztulásnak indult. Az 1930-as években elvégzett restaurációnak köszönhetően ez lett Békés megye egyetlen ma is működő középkori temploma.

Mind a Szent Mihály tiszteletére szentelt tápéi templomot, mind a Szent Miklósnak ajánlott kecskeméti ferences istenházát a XIII-XIV. században emelték. Az utóbbihoz tartozó kolostor falai között jelenleg a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet működik. A Csongrád megyei Óföldeák temploma is több száz éves múltra tekint vissza. Alapja az 1300-as évekből való, mai formáját azonban csak közel egy évszázaddal később nyerte el. XV. századi az Alföld legnagyobb középkorban épült temploma a szegedi Havas Boldogasszony templom, mely a magyar gótikus építészet egyik remeke. Kegyképe a világhírű Czestochowa Fekete Mária képének másolata.

Az 1700-as években emelték Kalocsa egyik építészeti kincsét, a Főszékesegyházat, mely végleges - olasz barokk stílusú - formáját csak a XIX. században nyerte el. Építését Patachich Gábor érsek kezdte el. 1795-ben egy villámcsapás következtében a templom két tornyának sisakja és tetőszerkezete leégett, a harangok összetörtek. A rendbehozatalt Kollonich László érsek végeztette klasszicista stílusban. A szentély alatti érseki kripta, a két sekrestyét összekötő, szentély körüli körfolyosó és a baldachinos főoltár az 1900-as évek elején végzett rekonstrukciós és régészeti munkák nyomán készült el. A szentély melletti északi kápolnában helyezték el több mint tíz éve az Érseki Kincstárt. A templom fő ékessége a hatalmas méretű, 4668 síppal ellátott orgona, melyen maga Liszt Ferenc is többször játszott.

Bár nem tekint vissza több száz éves múltra a Szegedi Dóm, mégis sok látogatót vonz. Ugyan építése az 1900-as évek elején már megkezdődött, felszentelésére - az első világháború kitörése miatt - csak 1930-ban került sor. Magyarország legnagyobb templomainak egyike, ötezren férnek el benne. Öt harangja közül a „Hősök harangja” 86 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb. Emellett orgonájával is büszkélkedhet, ugyanis a 9040 sípon megszólaló hangszer méretei szerint a harmadik Európa templomi orgonái között. A Fogadalmi templomban megrendezett hangversenyeket mindig nagy érdeklődés kíséri.

A Dóm mellett található Szeged legrégibb építészeti emléke, a Dömötör-torony. A nagy árvíz idején ezen a helyen egy Szent Dömötör tiszteletére a XVIII. században emelt templom állt. Az ár elvonulása után fogadalmat tettek a szegediek, hogy templomot építenek az isteni oltalom megtartására. A törvényhatóság 1883-ban úgy döntött, hogy éppen a régi templom helyén építsék fel az újat. A templom lerombolása után fedezték fel a kora gótikus tornyot, melynek alapja még a XI. századból való. A torony bejárata fölé a XII. századi híres kőbárány került, mely 1719 óta a város címerében is szerepel.

A Fogadalmi templom főbejáratával szemközt magasodik a Zenélő óra, mely szintén védett műemlék, akárcsak a Dóm teret szegélyező árkádsor. A Zenélő óra Magyarországon egyedülálló, középkori egyetemet szimbolizál: az óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a diákok sétálnak körbe. Az árkádsor alatt a Nemzeti Emlékcsarnok, kiválóságaink mellszobrai bújnak meg. Érdekesség, hogy az árkádok oszlopai mind különböznek egymástól, formájukat és díszítésüket tekintve.

A térség egyházi műemlékei között - a katolikusok túlsúlya mellett - szép számmal akadnak református, evangélikus, ortodox templomok és néhány zsinagóga is. A teljesség igénye nélkül néhány közülük:

A kecskeméti református templomot még a török hódoltság alatt kezdték el építeni, azóta már többször átalakították. Akkoriban igencsak ritkaságszámba ment, ha valaki meg tudta szerezni a kötelező szultáni engedélyt, hogy a munkálatok megkezdődhessenek. A kivitelezők, András, László, Máté nevét örökíti meg a templom falára felszentelésekor került fatábla.

Békéscsabán található Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus nagytemploma, tornya 70 méterre magasodik a város fölé. Az 1800-as évek elején épült, kiváló akusztikával és 3500 ülőhellyel rendelkezik, így hangversenyek rendezésére is alkalmas. A templommal szemben - az első vályogból épült istenháza helyén - áll párja, az evangélikus kistemplom 1745-ből.

A szegedi, Szent Miklósnak ajánlott szerb ortodox templom a XVIII. század végén épült. Legfőbb ékessége az arannyal dúsan díszített ikonosztáz.

Szintén Csongrád megye székhelyén található a messze földön híres szegedi Zsinagóga. Régi társa mellé épült 1903-ban, szecessziós stílusban. Tervezője Baumhorn Lipót összesen 11 zsinagógát épített az országban, és mind közül a szegedit mondják a legszebbnek. Kupolájának belső magassága 32 méter, díszítése a világot jelképezi: a kupola 24 oszlopa a nap óráit, a fölé festett csipkebokor fehér virágai a hitet, a kék üveggel burkolt csillagok a végtelen világegyetemet szimbolizálják. Hasonlóan egymás szomszédságában áll Kecskeméten is az új és a régi zsinagóga.

A régióban fellelhető műemlék jellegű templomromok közül az egyik legfiatalabb a battonyai Árpád-kori kerektemplom, mely a XI. század környékén épülhetett. Közvetlenül a romok mellett található a Hármashatárhalom, egy mintegy négyezer éves földpiramis, mely annak idején határőrdombként funkcionált.

Igencsak régi korokat idéz a Vésztőtől három kilométerre fekvő Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely is. Nevezetessége a Mágori-dombok, mely két 9-10 méter magas halom. Az egyikben végzett ásatások során feltárt leletek - melyek eredeti helyükön csodálhatóak meg - mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait szemléltetik. A másik dombon a Vatától származó Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait találták. A monostort a X-XII. században emelték, a török idők óta azonban állaga folyamatosan romlott. A XVIII. században a már romos templom anyagát felhasználva az akkori földbirtokos, Wenckheim Ferenc egy nagyméretű borospincét alakított ki a domb belsejében, amely ma a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthont.

Jelentős, az előbbieknél néhány évtizeddel fiatalabb emlék az Ecseri templomrom, mely a Szentestől Szarvas felé vezető út mentén található. A régészeti kutatások szerint a templom a XIII. században épülhetett, és tornyának romjai 1733-ban még álltak. Szintén az 1200-as évekre datálják a lajosmizsei pusztatemplom romjainak eredetét. A romok tövében - jeles egyházi ünnepek alkalmával - időnként szabadtéri misét tartanak. Nem sokkal későbbről, a XIII-XIV. századból származhat a szeged-szőregi plébániatemplom romja - melyből csak a bal oldalhomlokzat három méteres téglafala maradt meg -, és a Hódmezővásárhelytől 13 kilométerre fekvő Csomorkányi templomrom.

Már a XV. századra tehető a Ferences romkert eredetijének építési ideje Gyulán. A pápa a XV. század elején telepített ide ferences barátokat, kolostorukat 1452-ben említik először. A török támadások idején a papok elmenekültek és a kolostor elpusztult. A feltárás után csak az egykor 35x10 méteres gótikus templom szentélye és a hozzáépített cellák láthatóak. Az előbbibe temették Corvin Erzsébetet, a Hunyadi család utolsó sarját és Mátyás király fiának feleségét, Frangepán Beatrixot.

A régió és egyben Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára Gyula büszkesége. A gótikus építményt a XV. században emelte az ország akkoriban leggazdagabb családja, a Maróthiak. Derékvár lévén a belső várat mintegy 6 méterre a várfalaktól téglafal övezte, emellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár, amely annak idején a lovas katonaság befogadására volt hivatott. A török háborúk idején jelentős hadi szerepe volt a várnak, ezt követően azonban a kincstár leromboltatta a várfalakat, betömette az árkokat. Szerencsére nem pusztították el teljesen, a vár egy része, a belső vár - ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre, sőt jó időben még az aradi és nagyváradi hegyek is látszanak -, a rondella és a huszártorony megmaradt. A vár, kiváló akusztikájának köszönhetően 1964 óta nyaranta színházi előadások helyszíne.

Szegeden a hajdani várnak már csak a maradványai tekinthetőek meg, melyek helyén állhatott majd kétezer évvel ezelőtt a rómaiak őrhelye. Később a honfoglaló magyarok emeltek itt földvárat, amit azonban a tatárok elpusztítottak, és csak az újjáépítés után védte kőfal az erődítményt. A várat 1880 és 1882 között lebontották, ugyanis a hatalmas belvárosi építmény akadályozta a város fejlődését, köveit jórészt az újonnan emelt paloták falaiba építették be. Mutatóba csak a ma is látható vármaradvány lelhető fel. Ez annak idején legénységi kazamata, később istálló volt, a szegedi nagy árvíz után pedig vendéglőt rendeztek be itt. Ma a múzeum kiállítóterme, ahol időszaki bemutatók várják az érdeklődőket. A rakparton a vár délkeleti rondellájának maradványa található, melyen a felfestett alaprajz az eredeti vár belvároshoz viszonyított helyzetét szemlélteti.

A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a birtokadományozások révén egy új főúri réteg alakult ki Magyarországon. A hirtelen meggazdagodott családok vagyonuk egy részét kastélyok építésére használták fel. Az épületeket barokk, majd klasszicista stílusban terveztették, sokszor valamilyen külföldi mintára. Az országban több mint kétezer kastély és kúria található. Közülük mintegy hétszáz áll műemléki védettség alatt, aminek majdnem 10 százaléka a Dél-Alföldön lelhető fel. Építési idejük főként a XVIII. századra és az azt követő időkre datálódik.

A régióban található közel 55 hajdani főúri lakból 30 Békés megyébe koncentrálódik. Miután a gyulai vár felszabadult a török uralom alól, a terület a magyar kamara földesúri hatalma alá került. 1720-ban az akkori Békés megyére kiterjedő gyulai uradalmat Harruckern János osztrák élelmezési alezredes kapta szolgálatai jutalmául. Leányági örökösei révén a birtok később a Wenckheim-családé lett. Ők építtettek ezen a vidéken kastélyokat és kúriákat, legtöbbször Ybl Miklós tervei alapján. Nevükhöz fűződik a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély, mely jelenleg csecsemőotthonként, és az 1803-ban emelt körösladányi Nadányi-Wenckheim-Merán-kastély, mely jelenleg iskolaként működik.

Múzeumként üzemel ma Békésen az egykori Wenckheim-kúria Jantyik Mátyás néven, az épület pincéjében pedig borozó várja a szomjas betérőt. Komoly pincerendszer húzódik a szeghalomi D'Orsay-kastély alatt, melyet ugyancsak a Wenckheim grófi család építtetett, névadója azonban az egyik leszármazott férje lett. Jelenleg romos, felújításra vár. Ugyanezen család tulajdonában volt a szabadkígyósi kastély is, melyet a környező francia- és angolkerttel az 1870-es években építtetett Wenckheim József császári és királyi kamarás lánya. Ma csak könyvtára látogatható. Szintén könyvtár és egyben iskola is az 1800 körül épült Wenckheim-Fejérváry-kastély.

A tarhosi pusztát is a Wenckheim grófi család szerezte meg, amely 1775 után telepedett le itt, és közel 50 katasztrális holdnyi erdő közepén díszes kastélyt emeltetett. (Tarhos, mint település csak ezután kezdett kialakulni, azzal hogy a kastély körül egyre több gazdatiszti és cselédház épült.) Az 1900-as évek közepén a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt, jelenleg pedig gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézetnek ad helyet. Irigylésre méltó környezetben bújik meg a család Fáspusztai vadászkastélya, ugyanis Fáspuszta a Körös-Maros Nemzeti Park védett, illetve fokozottan védett területi egysége Bélmegyer határában. A kastély jellegzetes, kétemeletes saroktornya nyolcszögletű. Jelenleg nevelőotthon.

Wenckheim Stefánia és Almásy István 1800-as évek közepén kötött házassága révén a gyulai Harruckern-Wenckheim-kastély az Almásy-család tulajdonába került. Nagyszabású átalakítások keretében a Wenckheim-család által építtetett szárnyépületekre emeletet húzattak. Később a frigyből született örökös is végeztetett további átalakításokat a kastélyon, amelyet akkoriban angolkert övezett, halastóval, erdőkkel, gyümölcs és vadaskerttel, sőt a Körös egyik ága is a fák lombjai alatt folydogált. Az Almásy-család közeli jóbarátja volt Erkel Ferenc, róla kapta a nevét egy mezei juhar az említett parkban. Nem ez volt az egyetlen kastély az Almásyak birtokában sem, övék volt a kétegyházi is, melyet a XIX. században Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban bővíttettek, valamint a sarkadi klasszicista kúria.

Szarvas városa - a régióban egyedül - három kastéllyal is dicsekedhet:

a Mitrovszky-kastély 1835 körül épült klasszicista stílusjellemzőkkel. Jelenleg Chován Kálmán Művészeti Alapiskola és Városi Könyvtár működik az épületben;

a kirándulásokra alkalmas Anna-ligetben - melyet a Bolza-család több nemzedéke hozott létre - Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és felesége Bolza Anna építtette a Csáky-kastélyt 1908-ban, szintén klasszicista stílusban. A liget és a kastély ma a Körös-Maros Nemzeti Park központja, csak a kastély parkja látogatható;

a Holt-Körös partján pompázik a Bolza-kastély. A vízhez márványlépcső vezet le, melyen a mondabeli anyafarkast Romulus és Remus-szal ábrázoló szoboregyüttes másolatát 1911-ben helyezték el, amivel a gróf (Bolza Pál) a család olasz eredetét kívánta hangsúlyozni. A kastélyhoz 1,6 hektáros park tartozik, melyben többek között mocsárciprus és páfrányfenyő is megtalálható.

Hódmezővásárhely és környéke a Károlyi-család birtokában volt a XVIII. században és az azt követő század elején. Több kastélyt is építtettek ebben az időben, a hódmezővásárhelyin kívül például Derekegyházán, ez volt akkoriban a család kedvenc nyaralóhelye. Jelenleg elmeszociális otthonként funkcionál. A XIX. századi nagymágocsi kastélylak a Mágocs-ér mentén fekszik, 30-40 hektáros parkja akár egy arborétum, ritka fenyőfélék, tiszafa, platánok népesítik be a kertet. Szegváron is építkeztek a Károlyiak. Barokk stílusú kastélyuk udvarán régen börtönépület állt, ide kerültek a vármegyei bíróság által elítélt rablók és betyárok.

Feltétlenül meg kell említeni a kastélyok között a hajósi volt Érseki és a kalocsai Érseki kastélyt. Mindkettő a XVIII. század második felében épült barokk stílusban. Hajóson Batthány József érsek az elődje által építtetett nyári lakot alakíttatta át kastéllyá, és itt lakott a kalocsai Érseki palota felépültéig. Kalocsán még 1001-ben alapított István király érsekséget, az említett érseki palota építési munkálatai azonban csak 1775-ben indultak meg. Korábban a kastély helyén álló kalocsai várban - melynek lakótornyát aztán beépítették a palotába - laktak a főméltóságok. Batthány József után Patachich Ádám érsek folytatta az építkezést, az ő magánkönyvtárának és a káptalani könyvtárnak az összevonásából jött létre a Főszékesegyházi Könyvtár. A gyűjtemény ma 140 ezer kötetet számlál. A nyugati szárny - melynek építtetője és egyben a kastély építésének befejezője Kollonich László érsek volt - földszintjén található az Érseki és a Főkáptalani Levéltár, valamint az érseki hatóság hivatalai, az első emeleten pedig az érseki rezidencia.

A régi kastélyok manapság többféle funkciót látnak el, az esetek nagy részében könyvtárat találunk betérve az ódon falak közé. Ilyen a solti Vécsey-kastély, melyet - a ma már csak 1,5 hektáros birtokkal együtt - annak idején I. Ferenc császár adományozott Vécsey Ágostonnak a grófi ranggal. A geszti Tisza-kastélyban is könyvtár kapott helyet. Geszt volt a Tiszák ősi fészke és központja, melyből mára a nem túl jó állapotú kastély és a körülötte levő kastélypark - mely annak idején 27 holdas angol park volt - jelzi a hajdani fényűző életmódot. A kastélyparkban áll még az a ház, amelyben Arany János lakott abban az időben, amikor Tisza Domonkos házitanítója volt. Több helyen múzeumot, helytörténeti kiállítást rendeztek be a kastélyfalak között (bácsalmási Siskovics-kúria, kunszentmiklósi Virágh-kúria) vagy képtár látogatható (kiskunhalasi Végh-kúria, bajai Vojnich-kúria). Néhányuk iskolaként (biharugrai Bölönyi-kastély), vagy egészségügyi intézetként szolgál szociális célokat, mint például pszichiátriai betegek otthona (tompai Podmaniczky-Redl-kastély). Előfordul az is, hogy irodaháznak rendezik be az épületet (békéscsabai Beliczay-kúria), vagy gazdasági célt szolgál (kiszombori Rónay-kastély). Ez utóbbit Rónay Móric, Torontál megye főispánja a Trieszt melletti Miramare-kastély mintájára építtette. Baján a hajdani barokk stílusú urasági kastélyt, a volt Grassalkovich-kúriát, a millenium idején eklektikus stílusban átépítették, ma a városháza épülete.

Nem ritkaság ugyanakkor a műemlékek panzióként (lakiteleki Tőserdei-kastély), vadászházként (bélmegyeri Kárász-vadászkastély), illetve vendégházként (hercegszántói vadászkastély) való hasznosítása sem. Akadnak magántulajdonba került épületek is, például a szintén olasz mintára épült helvéciai kastély, melyet Bagolyvárként emlegetnek. A lovagvárat idéző épület - a hatalmas pincével és présházzal együtt - jelenleg egy neves borász birtokát képezi. A külföldi tulajdonos sem ritka (bácsborsódi Latinovits-kúria, orosházi Geist-kastély). Sok kastély-műemlék azonban romos állapotban van, felújításra vár.

A fennmaradó műemlékek között van néhány jellegzetes és különleges, amelyekről még feltétlenül érdemes szót ejteni:

Csongrád egykori belvárosa műemléki jelentőségű terület, az Alföld egyetlen település méretű műemléki együttese. Zegzugos utcák, tekervényes utak hálózzák be ezt a városrészt, ahol hajdan a vár állhatott. Az itt található házaknak eredetileg nem volt utcára néző ablakuk, amivel talán a gyakori háborúk ellen védekeztek.

Mezőhegyesen található az ország legnagyobb cséplőháza, volt öregcsűr. 1800 körül épült, földszintből és két tetőtéri szintből áll. Ma is eredeti funkciójában működik.

Szarvas XIX. századi fejlődése jórészt Tessedik Sámuel, evangélikus lelkész nevéhez fűződik. Ő teremtette meg Európa első gazdasági iskoláját. Síremléke a szarvasi temetőben műemlék jellegű.

Gyula belvárosában sokan betérnek a Százéves Cukrászdába, mely valójában legalább 160 éves. 1840-ben rendezte be első tulajdonosa, később gazdát cserélt, és 100 éven keresztül Reinhardt cukrászdának hívták. Saroktermének berendezése műemlék, az ebből nyíló két szalont az eredeti mintájára rendezték be.

Gyulán a Szent Miklós park szélén szoborsétány húzódik. A gyűjtemény gyulai kötődésű írók, művészek - például a városban született Albrecht Dürer és Erkel Ferenc - szobraiból áll.

Békéscsaba felől a négyboltíves Bárdos-hídon átkelve érkezünk Gyula városába. A híd 1807 és 1808 között épült, ezzel Békés megye legrégibb közúti téglahídja.

Szintén híd, de nem a szó hagyományos értelmében a szegedi Sóhajok hídja, mely a Városházát és a mellette levő bérházként emlegetett épületet köti össze. Ez a zárt folyosó a velencei doge-palota hasonló építményének mintájára készült Ferenc József és kísérete számára: a császár 1883-ban, a királynapok alkalmából látogatott el Szegedre, és népes kompániájával együtt a városházán és a bérházban lett elszállásolva. Hogy őfelsége és társasága mégse az utcán át kerülve közlekedjen egyik épületből a másikba, átjárót függesztettek az emeleti folyosók közé.

Imrehegyen található a hajdan a kalocsai érsekséghez tartozó Káptalani Pincészet. A 150 éves épületegyüttesben jelenleg is borászat működik, de előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Művésztelepek, alkotóházak

A művésztelepek sikeresen járulhatnak hozzá a kulturális turizmus fejlesztéséhez, vonzó idegenforgalmi kínálat megteremtéséhez, amellett igen jó hatással vannak az adott település életére. Egy jól működő művésztelep komoly hírnevet szerezhet gazdatelepülésének (gondoljunk csak Nagybányára). A művésztelep alkotóitól vásárolt vagy ajándékba kapott képek, szobrok, kisplasztikák kiállítása turistacsalogató attrakció. A fenntartáshoz esetenként helyi cégek, vállalkozók támogatása vagy különböző pályázatokon elnyert összegek is hozzájárulnak.

A dél-alföldi művésztelepek alkotóinak munkássága az alföldi festészet stílusirányt követte, az alföldi táj s a paraszti életforma témakörében a realizmus magyar hagyományából merítve születtek az alkotások. Még az előző századforduló magyarországi művésztelepei sorában utoljára létrejött sereghajtó művésztelep a kecskeméti. A nagybányai művészkolónia válságát használta ki a város polgármestere a művésztelep megszervezésére. Bár a program megfogalmazásával 1909 nyarán elkészült az alapító Iványi Grünwald Béla, a 6 művészvilla, a szobrásziskolai műterem, s a nagy közös műterembérház csak 1912 őszére lett kész. Az idén 90 éves művésztelepen a Képzőművészeti Főiskola növendékei mellett számos jelentős avantgarde művész is megfordult. A bajai művésztelep névadója az alapító Rudnay Gyula, aki első vezetője is volt a művészkolóniának.

Azt tartják, hogy létszámukat tekintve a főváros és Szentendre után Csongrád megyében található a legtöbb képzőművész, a hivatásos alkotók száma eléri a százat. Hódmezővásárhelyhez kötődik az alföldi festészet egyik legfontosabb realista képzőművész kolóniája. A város területén kialakított művésztelepen 12 db kétszintes műtermes lakás jó feltételeket teremt az itt élő képzőművészek alkotó munkájához. Emellett a vásárhelyi művészek kollektív műterme is a szobrászok, festők, grafikusok rendelkezésére áll.

Csongrádon az utóbbi évtizedben szobrászkolónia alakult ki. Az itteni művésztelepet még 1974-ben friss diplomás fiatal képzőművészek hozták létre a város vezetőinek támogatásával. A műteremépület, melyben festő-, szobrász-, grafikus műterem és bronzöntő műhely létesült 1987-ben készült el. Azóta több száz hazai és külföldi művész alkotott és pihent itt.

Mártély nevét Tornyai János és kortársai által teremtett művésztelepi hagyományok tették ismerőssé. A mártélyi művésztelepet a Képzőművészeti Alap létesítette 1963-ban. Az 1969-ben emelt korszerű épületben közös műterem van. A művésztelepen nyaranta rendezték meg az országos Ifjúsági Képzőművészeti Tábort. Ma képzőművészeti szabadiskola működik itt, amelynek keretében neves vásárhelyi képzőművészek foglalkoznak fiatal tehetségek százaival.

Makón a 70-es évek derekától a magyar grafikusok legjava megfordult, majd a rendszerváltás után újraéledt művésztalálkozókra a határainkon túli magyar nemzetiségű képzőművészeket invitálják. A Makói Művésztelepet (ami lényegében alkotótábor) 1991-ben alapította a helyi önkormányzat. Évente három hétre, augusztus 1-je és 20-a között kerül megrendezésre 18-20 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és makói résztvevővel. A programban nyitó- és zárókiállítás, valamint egy kamaratárlat szerepel. A résztvevők évente két művüket hagyják a jelenleg több mint 300 darabot számláló városi gyűjteményben. A művésztelep híressé vált, 1996-2000 között készült milleniumi sorozatát vándorkiállításra vitték.

A művésztelepekhez hasonló funkcióik vannak a különböző alkotóházaknak, műhelyeknek, stúdióknak. Az alkotóházak hosszabb tartózkodásra is kiajánlhatók vendégeknek. Az alkotói munka mellett kiállításokat prezentálnak, ezáltal bekapcsolódnak a turizmusba. Az alkotóházak mellé kiállítóhely, múzeum, oktatást vagy táborozást szolgáló lehetőségek adódnak. A művészeti munkának híre szalad az országban, sőt még azon túl is, sokan kizárólag az itt készült termékekért keresik fel az adott településeket.

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Alkotóházában, Hódmezővásárhelyen évente mintegy 40-50, az ország különböző részeiből érkező művész tölt el hosszabb rövidebb időt.

A Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület Alkotóházában, Szegeden jeles mesterek tanítják a jelentkezőknek a különböző mesterségeket: csipkeverést, fazekasságot, gyékényszövést, hímzést, kosárfonást, papucskészítést és fafaragást.

Nyaranta népművészeti tábor szerveződik Békéscsabán is. A Határok Nélküli Néprajzi Népfőiskola és a Nemzetközi Fafaragó Tábor elsősorban olyan alkotók számára igyekszik lehetővé tenni a díjmentes részvételt, akiknek eddig nem volt módjukban eljutni külföldi alkotótáborba.

A Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alapította 1975-ben, a korábbi nyári alkotótáborok tapasztalataira építve. Évente nemzetközi szimpózium ad alkalmat a hazai és külföldi művészek tapasztalatcseréjére. Egyedülálló látványosság a zománcművészeti kiállítás, az elmúlt évtizedekben itt dolgozott művészek által felajánlott ezernél is több műalkotás legjavából összeállítva.

Többnyire népművészeti jellegű alkotótábor működik a régióban még többek között Kecskeméten, Kisszálláson, Tiszakécskén, Baján és Pusztaszeren is.

Zene, folklór

A települések hagyományőrzésének legjobb példái a tájházak, helytörténeti gyűjtemények, fesztiválok, táncházak, népszokásokon alapuló ünnepek és az évenként megrendezett falunapok. A Dél-Alföldön élő emberek nem felejtik „örökségüket”, ezért igen sok turistát vonzó rendezvény kapcsolódik a helyi hagyományokhoz, a nemzetiségi és zenei élethez. A táj sokféle népcsoportból keveredő lakosságának dalos-táncos folklórját az idelátogatók néptánc-fesztiválokon ismerhetik meg. A Duna Menti Folklórfesztivál - mely a néptánc, a népzene és a kézműves kultúra bemutatásának fóruma - Baján és Kalocsán (a Tolna megyei Szekszárd mellett) kerül megrendezésre 2002 júliusában. Az eseményre 15 ország együttesei kaptak meghívót. Népzenei Találkozóra az idén szeptemberben már 18. alkalommal kerül sor Kecskeméten. Szeged kétévente a Nemzetközi Néptáncfesztivál hagyomány-tisztelőinek zarándokhelye is, a folklórfesztivál idején a város utcái, terei visszhangoznak Európa különböző országainak zenéjétől. Évről évre nyaranta Csongrádon találkoznak népdalkörök és citerazenekarok. A márciusi Solti Tavaszi Napok „valódi folklórfesztivál”, népi iparművészek, kórusok néptánccsoportok bemutatkozásával. Számos kisebb település is feleleveníti hagyományait: Zákányszéken citerafesztivált, Szegváron Folklór Néptáncfesztivált, Deszken Maros Menti Fesztivált és Szerb Folklór Európa Fesztivált, míg Kunbaracson szüreti felvonulást és népzenei találkozót rendeznek.

A komolyzene kedvelőinek is tartogat meglepetéseket a dél-alföldi régió. A klasszikus zene hagyományos eseménye a Békés-Tarhosi Zenei Napok, melyet 1976 óta minden évben megrendeznek a „magyarság-műveltség-zeneiség” jegyében a tarhosi Zenepavilonban. A negyedszázados munka eredményeként e rendezvény már egy hónapos zenei esemény-sorozattá nőtte ki magát, amelynek keretében hangversenyeket Tarhos mellett Békésen is tartanak. Békéscsabán az Evangélikus Nagytemplom a helyszíne a legrangosabb hangversenyeknek. A Szegedi Dómban Magyarország legnagyobb orgonájának - melynek legnagyobb sípja 5 méteres, a legkisebb másfél centiméteres - hangja invitálja hangversenyre a zenerajongókat, míg Szeged Zsinagógáját kiváló akusztikája teszi a város egyik nagy befogadóképességű - 1300 ülőhelyes - koncerttermévé. Ugyancsak a Tisza-parti városban, a Városháza barokk udvarán kerül megrendezésre a Muzsikáló Udvar. Kecskemét minden második évi nyári rendezvénye a Kodály Zenei Fesztivál.

Ezeken kívül számos egyéb zenei rendezvény várja a zenebarátokat, a dél-alföldi régió széles zenei palettával rendelkezik. A nótakedvelők augusztusban Dankó-esten szórakozhatnak Szegeden, neves opera- és nótaénekesek valamint a Szeged Cigányzenekar közreműködésével, ezen kívül a jazz rajongókat is várja a Tisza-parti város. A ZENIT Zenei Ifjúsági Találkozó muzsikáló fiataljainak augusztusban Békéscsaba ad otthont. Nemzetközi Tűzoltó-zenekari és Majorette Fesztivált Gyulán, Dixiland Hetet Gyopárosfürdőn, operettgálát Kübekházán, míg Nemzetközi Bohém Ragtime Jazz Fesztivált Kecskeméten tartanak. A márciusban Baján megrendezett Jazz Fesztivál mellett augusztusban kerül megrendezésre a Tamburazenekarok Nemzetközi Találkozója és a Bajai Jótékonysági Könnyűzenei Fesztivál is.

Egyéb kulturális rendezvények

A Városházi Esték Békéscsaba legnagyobb nyári, szabadtéri művészeti rendezvénysorozata. A Városháza díszudvarán júniusban-júliusban színházi, táncszínházi előadásokat, komoly- és könnyűzenei koncerteket, hangversenyeket, kamara előadásokat láthatnak az érdeklődők.

Kecskeméten nemzetközi rangú a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, ahol zenei, színházi, irodalmi esteket, hangversenyeket, képzőművészeti kiállításokat, filmbemutatókat tartanak. Az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó idején Kecskemét Európa gyermekfővárosává válik. Ugyancsak Kecskeméten rendezik meg rendszeresen a Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivált és a kecskeméti Animációs Filmfesztivált is, ahol az animációs szakma neves hazai és külföldi szakemberei, művészei vesznek részt.

A Kék Madár Fesztivál már több mint egy évtizede minden év nyarán került megrendezésre Kalocsán. A művészeti fesztiválon komolyzenei, népzenei és jazzhangversenyek, opera- és balett-előadások, színházi és pódiumműsorok, kézműves vásár és bábszínházi előadások, kiállítások várták az idelátogató vendégeket.

A Szegedi Szabadtéri Játékok kiegészítőjeképpen évente a szegedi Anna-fürdő udvara ad otthont a „Nyári esték a fürdőudvarban” elnevezésű színházi produkció sorozatnak. A július-augusztus során mediterrán környezetben megrendezett darabokat neves színészek adják elő. Ugyancsak Szeged az otthona a Thealter International Szabad Színházak Nemzetközi Találkozójának, amely ma már a magyar színházi élet egyik legrangosabb nemzetközi színházi fesztiválja. A Táblaképfestészeti Biennálé a szegedi nyári fesztivál egyik legrégibb képzőművészeti rendezvénye, rangos, országos képzőművészeti találkozó.

Sportrendezvények

A Dél-Alföld minden évben gazdag sportprogramokkal várja az amatőr és profi versenyzők mellett a sport passzív élvezetét előnyben részesítő érdeklődőket, lelkes szurkolókat is. A rendezvények mind sportáganként, mind rangjukat tekintve igen széles skálán mozognak, nemcsak a helybelieket csalogatják a tornatermekbe, illetve a szabadba, hanem érkeznek vendégek az ország egyéb területeiről, nemzetközi versenyek alkalmával pedig külföldről is.

Magyarország első nemzeti olimpiai vízi centruma a felújított és kibővített szegedi Maty-éri Gróf Széchenyi István Evezőspálya. A közel 300 milliós beruházás nyomán többek között felépült egy minőségi sportszálló, edzőtermet, sportorvosi központot alakítottak ki, valamint 10 ezer fősre bővítették a lelátót. Mai formájában a vízi centrum az országos versenyek mellett számos nemzetközi bajnokságnak is adott már otthont.

A régióbeli számtalan sportesemény közül a legtöbb érdeklődőt a rendszeresen megrendezett futófesztiválok, autó-motocross versenyek, lovas bemutatók és bajnokságok vonzzák.

A futóversenyek széles palettájáról említést érdemel az április végén negyedik alkalommal Szegeden megrendezett Matáv Vivicittá Városvédő Futás. Az 1984-ben Olaszországból útjára indult Vivicittá mozgalom keretében három földrész településein - köztük Szegeden is - futottak a résztvevők a városukért.

Szintén nemzetközi rangú a májusban 7. alakalommal került megrendezésre a Brau Union Nemzetközi Szupermaraton Békéscsaba-Arad-Békéscsaba viszonylatában. Több helyszínen „fut” párhuzamosan a megmérettetés a Samsung futófesztivál keretében: minden ősszel Budapesten és 18 megyeszékhelyen közel százezren vágnak neki a barátságosnak mondható legfeljebb 5 kilométeres távnak.

Manapság egyre népszerűbb a lovaglás, jóllehet igen költséges szórakozásnak számít. A legtöbb lovasközpont - mint például a Solt-Révbéri Lovascentrum és Történeti Emlékpark, a Bakodpuszta Idegenforgalmi Centrum, az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark, a Gyulai Tanyamúzeum - nemcsak egyéni lovaglási lehetőséggel várja a betérőt, hanem rendszerint rangos versenyek színteréül is szolgál. A régióban igen élénk a lovassport, a színvonalas - legtöbbször lovasbemutatókkal színesített - találkozók majd minden hónapban tartogatnak valamilyen csemegét a lovak és a lovaglás szerelmeseinek, annál is inkább, mivel az alföldi puszta elképzelhetetlen lenne lovak nélkül.

Az éves szinten közel 30 régióbeli lovasverseny - melynek nagyobb része fogathajtó - egyik legrangosabbja az Orosházán augusztusban megrendezésre kerülő Nemzetközi Lovasverseny, ahol a hazaiakból és külföldiekből álló mezőny a legkülönfélébb - kettesfogat, maraton-, díj-, akadályhajtó, ügető, galopp, stb. - versenyszámokban mérheti össze a tudását.

A régió lovasturizmusának népszerűsítésével kapcsolatos legfontosabb visszatérő rendezvények közül kiemelkedik az „Alföldi Növénytermesztési Napok és Nemzetközi Kanca- és Ménverseny” Mezőhegyesen. Ide tartozik a már említett Ópusztaszeri „Hunniális” is, ahol lovasbemutatók, honfoglaláskori életképek kötik le az ideérkezőket. Rendszeresen sor kerül Szarvason a „Nemzetközi Pásztortalálkozó, Dudásfesztivál és Lovas találkozó”-ra, valamint Gyulán a „Végvári Esték”-re, ahol jelmezes felvonulásra, íjász- és lovasbemutatót tartanak, de sokakat vonz a Kiskunhalasi Lovasnapok rendezvénye is.

Egyes falunapok, vidéki és olykor városi rendezvénysorozatok sportprogramjai között szinte mindig fellelhetőek lovasparádék, lovasbemutatók. A jelentősebbek közül Szarvason a Nemzeti Lovasfesztivál, Nemzetközi Dudásfesztivál és Pásztortalálkozó valamint a Bugaci Napok szórakoztatja a helybelieket és a turistákat. A szarvasi rendezvény - melyen lehetőség nyílik többek között a pásztoréletmód kellékeinek, művészetének, zenéjének megismerésére, hagyományos pásztorételek megkóstolására - a város egyik legnagyobb szabású és legtöbb látogatót vonzó produkciója. A szeptemberi több napos fesztivál tavaly 25-30 ezer nézőt számlált.

A Bugaci Napok a puszta egyik legjelentősebb rendezvénye, kiemelkedő része az Abonyi Imre fogathajtó világbajnok emlékére rendezett „Fogathajtó Országos Minősítő Verseny”, de emellett elmaradhatatlanok a lovasbemutatók, a kézműves kirakodóvásár és a pusztabál.

Az autósportok közül a legnépszerűbb a rallye, amely amellett, hogy népes verzenyzőtábort tudhat magáénak, a közönség kedvence is. A régióban idén Szabadszálláson és Kecskeméten rendeznek ilyen jellegű versenyeket. Az előbbi településen a hatfordulós Erdei-Castrol Kupa, utóbbin az 55 indulót számláló 3. Metalelektro-Tesco Kupa várja, illetve várta az érdeklődőket. A különféle típusú - roncsderbi, autocross, off road terepjáró - autóversenyeknek a szintén Bács-Kiskun megyei településen, Kecelen vannak nagy hagyományai.

Roncsderbiket Szeged környékén is rendeznek: a szeged-tápéi ringben (idén júniusban mintegy háromezer érdeklődő állta körbe a pályát), Makón, Hódmezővásárhelyen. Az autocross rajongóknak sem kell Kecelig utazniuk, ugyanis az orosházi, szeged-tápéi, szeghalomi és kalocsai bajnokságra is ellátogathatnak. Nagyon sok érdeklődőt vonzzanak a veteránjárműtalálkozók, -versenyek. Az orosházi sportprogramok között szerepel a Horváth Károly Veteránjármű Találkozó és Rallye, míg Szegeden májusban rendezték meg a Dél-Alföldi Regionális Veteránjármű Kupát. Augusztusban a csongrádi megyeszékhely szomszédságából, Deszkről rajtol a „Torontál” Nemzetközi Veteránjármű Túra. A mintegy 30 autó- és motormatuzsálem eurórégiós útvonalat jár be. Minden közbülső állomáson kiállítást szerveznek, a körút utolsó napján pedig Ópusztaszerre gördülnek be.

Július vége a kamionos Country Találkozó megszokott időpontja Szegeden. A felvonulást követően a monstrumok a város széli Sziksostó homokos terepén küzdenek meg egymással, míg a Tisza part a gyorsulási verseny helyszíne. A kamionos találkozót fesztiváljellegének megfelelően egyéb rendezvények (szépségverseny, hőlégballon-, ejtőernyős- és kutyabemutató stb.) kísérik.

A sportrendezvények közül nem hagyhatók ki a motoros versenyek sem. Gyula salakmotoros versenyek, Kalocsa gyorsasági és veterán motorok küzdelmének a helyszíne.

A bajnoki idény folyamán mindhárom megyében jelentős tömegeket - köztük az ország más vidékeiről érkező szurkolókat is - vonzzanak az olyan népszerű sportágak, mint a kézilabda, vízilabda, kosárlabda, röplabda, stb meccsei. A régió nagyobb települései általában rendelkeznek - egy vagy akár több - csapattal, így minden évben számtalan ilyen jellegű rangadóra kerül sor a Dél-Alföldön.

A hagyományosnak mondható sportokon kívül kevésbé ismert, de annál látványosabb sportprogramok is színesítik a régió rendezvénynaptárát. Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - érdemes néhányat kiemelni. Kecskeméten rendezik meg a Sárkányeresztő fesztivált, valamint kétévente a Kecskeméti Repülőnapokat, amelyek külföldről is érdeklődők ezreit vonzza. Ugyanez a város ad otthont az ország második legnagyobbnak számító hőlégballon versenyének a Termofarm Kecskemét Kupának. A szegedi légteret augusztus végén az ejtőernyősők veszik birtokukba.

Konferenciák, nyári egyetemek

A XX. század második felében - a gazdaság, a politika és a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe és a technikai fejlődés következtében - egy gyorsan fejlődő, új turisztikai terület jött létre, a konferenciaturizmus.

A konferenciaturizmus - a turizmus többi hagyományos ágával szemben - számos előnnyel rendelkezik. Mivel a rendezvényeket a szezonon kívüli időszakra lehet tenni, biztosítja a szálláshelyek folyamatos és jobb kihasználását, javítja a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát. Nemzetközi és hazai tapasztalatok is igazolják, hogy a konferenciaturizmus fajlagosan a legjövedelmezőbb idegenforgalmi üzletág. A vendégek többet költenek, és magasabb szintű kapcsolódó szolgáltatásokat vesznek igénybe, mint a többi turista.

Az egyetemek és intézményeik, valamint a tudományos kutatóhelyek hazai és külföldi szakmai kapcsolatai teremtik meg az alapot a konferenciák, kongresszusok szervezéséhez. A felhalmozódott szellemi potenciál számára ezek a rendezvények biztosítják a lehetőséget, hogy folyamatosan ismerkedhessen meg a tudományos területek legfrissebb vívmányaival, illetve, hogy az elért eredményeket szakmai plénum elé tárhassa.

Szegeden a legtöbb kongresszust - évente változóan mintegy 15-20-at - a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán rendezik. Általában minden negyedik kongresszus nemzetközi, amelyeken a résztvevők jelentős hányada külföldi.

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Intézete is szervez saját kutatási területén évente néhány konferenciát. Ezek minden esetben nemzetköziek és a résztvevőknek is a nagyobbik fele külföldi.

Egyéb rendezvények

A népművészeti bemutatók és a kulturális rendezvények mellett a települések jelentős részén tartanak a helyhez, a hely termékeihez illő fesztivált. Kolbászfesztivált Békéscsabán, Őszibarack napokat, Szatymazon, szilvanapokat Szarvason, aratófesztivált Kecelen, dudás-és pásztortalálkozót Szarvason, libafesztivált, főszerepben Ludas Matyival, Pusztamérgesen, sárgarépafesztivált Domaszéken, spárgafesztivált Öttömösön, Nemzetközi Hagymafesztivált Makón, zöldségfesztivált falunappal egybekötve Balástyán, dinnyefesztivált Medgyesegyházán.

A régió nagyobb városaiban évente rendszeresen megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok a helyi termékek mellett a külföldi kiállítóknak is bemutatkozási lehetőséget biztosítanak. Így a Kecskeméti Aranyhomok Expo Élelmiszeripari szakkiállítás és vásár, a Csaba Expo, a Makó Expo, a szatymazi Őszibarack fesztivál keretében a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, stb.

A rangosabb rendezvények közé tartozik a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési napok, Szakkiállítás, Vásár és Szent György napi juhászverseny. Számos hazai és külföldi kiállító évről évre visszatér erre a hatalmas alapterületű színvonalas rendezvényre. A szakmai program mellett a három nap alatt népművészeti és a témához kapcsolódó termékek vására, kóstolók, főzőversenyek, bemutatók, előadások, koncertek, tréfás vetélkedők kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.

A Szeged Expo 2500 négyzetméteres kiállítótérbe közel 100 kiállítót várnak a vásár rendezői, amely évente számos tematikus termékkiállításnak és vásárnak ad otthont.

Az arany értékével vetekedő - a velencei és brüsszeli csipkével is versenyre kelő - lehelet finom halasi csipkét május első felében mutatta be a Kiskunhalasi Nemzetközi Csipkekiállítás.

Kéthetes rendezvénysorozat várja szeptemberben a Kalocsai Paprika Napok résztvevőit; folklór programok, rangos művészeti események, kiállítások, hangversenyek, sportvetélkedők, szórakoztató programok színesítik a kínálatot. A Paprika Napok nemcsak az idelátogató vendégek ünnepe, hanem ünnepe a paprikatermelő családoknak, a feldolgozó üzemeknek és mindazoknak, akik részt vesznek a „piros arany” kül- és belföldi értékesítésében.

A keceli virágkertészet remekeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők májusban a felvonulással egybekötött Tavaszköszöntő Virágfesztiválon, illetve év végén a Flora Nemzetközi Virágkiállításon és Virágkötészeti versenyen.

Mezőhegyesen május végén, június elején rendezik az Alföldi Növénytermesztési Napokat, ahol a legkorszerűbb növénytermesztési eljárásokat ismertetik, összekapcsolva azt szántóföldi gyakorlati bemutatókkal, gépkiállítással, valamint a nemzetközi mén- és kancaversennyel.

Idén is láthatták az érdeklődők a „minden virágok királynőjé”-nek, a rózsának az ünnepét Szőregen. A nyitó szakmai előadásokat szórakoztató programok követték, majd kiállítások, termékbemutatók zárták a sort.

Nagy érdeklődés kíséri az utóbbi években május végén rendszeresen megrendezésre kerülő hármashatár menti találkozót Kübekházán, a magyar, román, jugoszláv határ egy napos rendkívüli megnyitását és az ahhoz kapcsolódó rendezvényeket.

A helyi hagyományokra alapozva, illetve a régi népszokásokat felelevenítve szerveznek az év különböző szakában több helyen különböző szórakoztató programokat:

Farsang Télkihordó Fesztivált Szegeden,

Karnevált, farsangi felvonulást Kiskunfélegyházán,

Farsangi lakodalmast Ásotthalmon,

Gyula Napokat és Kisüsti Fesztivált Gyulán,

„Jánoska eresztés” hagyományőrző programot Baján,

Boszorkányfesztivált Szegeden,

Kavalkád, fáklyás, csónakos felvonulást, tűzijátékot, vízi mennyegzőt, hagyományőrző bemutatókat Mártélyon,

Nemzetközi Huszár- és Hagyományőrző találkozót Szőregen,

Libafesztivált - Márton napi népszokásokat Kiskunfélegyházán,

Luca Napi Bált - Luca napi boszorkányságokat, jövendőmondást Szarvason.

Turistacsalogató programot kínálnak a Majsa Napok a környező falvak népművészeti seregszemléjével, zenei programokkal, kirakodó vásárral Kiskunmajsán. A Csabai Garabonciás Napok vidám, játékos programjai várják az ország különböző részeiből a középiskolásokat Békéscsabán.

A jeles ünnepnapokhoz kapcsolódóan rendeznek több településen különböző programokat

Nemzetközi Sárkányeresztő fesztivált és Húsvéti Játéknapot Kecskeméten

Húsvétolás - tojásfestés, locsolkodás, ételáldás szerepel a napirenden Ópusztaszeren

Pünkösdkor

Pünkösdi Vigadalmat Szegeden

Pünkösdi Napokat Solt-Révbérpusztán

Végvári Pünkösdöt Gyulán

Pünkösdölőt „Pünkösdi király” választást Ópusztaszeren

Szent István napi ünnepségeket tartanak, pl. Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Csongrádon, Kiskunfélegyházán, Gyomaendrődön, Ópusztaszeren, Szarvason, Solton; Országos Kenyérünnepet Orosházán, Országos Mazsorett Találkozót, Utcabált Gyomaendrődön, stb.

Petőfi-szilvesztert Kiskőrösön stb.

A legváltozatosabb dátumokhoz kapcsolódó kulturális és szórakoztató programokat kínálnak az egyes településeken, tájakon rendezett különböző „Napok”. Így a solti Tavaszi Napok, a Mindszenti Napok, Az Orosházi Nyári Kulturális Napok, Bajai, Csongrádi, a Kisteleki, a Kőrös-toroki, a Bugaci, a Szentmiklósi Napok, Szeged Város Napja, stb.

Kecskemét jeles eseménye az „Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó”-t a Csiperótalálkozó. A résztvevők zöme európai országokból érkezik, de jönnek csoportok a tengeren túlról, az USA-ból és Dél-Koreából is. A komolyzenei programokon a gyermekkórusok és a szimfonikus zenekarok váltják egymást, de képviselteti magát a könnyű műfaj is. A főtéren felállított kézműves sátrakban a külföldi gyerekek ismerkedhetnek a magyar népművészettel és hagyományokkal.

A rendezvények felsorolása korántsem teljeskörű, arra nem is törekedtünk, inkább csak a nagyobb érdeklődésre számot tartó vagy jellegzetes eseményeket emeltük ki. Ma már szinte valamennyi településen rendeznek - évente akár többször is - különböző típusú és méretű programokat, hogy azok által abban a néhány napban legalább a környéken lakók figyelmét magukra vonhassák.

Vallási- és zarándok turizmus

Az idegenforgalom speciális területe a népesség kisebb-nagyobb rétegét érintő vallási turizmus. Ennek során az érdeklődők különféle búcsújáró helyeket látogatnak meg; ezek többnyire olyan kegyhelyek, ahol szentek ereklyéi, tiszteletükhöz kapcsolódó kegyképek, szobrok stb. találhatók. A kultuszhelyek, zarándokhelyek különösen a 17-18. században a Mária-tisztelethez kötődve alakultak ki.

A búcsújáráshoz számos népszokás, illetve a szertartások utáni vásárok és szórakozási alkalmak kapcsolódtak. Ezek a zarándoklatok a szálláshely igénybevétele szempontjából kevésbé jelentősek, hatásuk inkább a kitelepült kereskedelmi és vendéglátóhelyi egységek forgalomnövekedésében érzékelhető.

Magyarországon jelenleg mintegy 60 zarándok- és kegyhely kereshető fel, s közülük jónéhány a Dél-Alföldön található. Az egyik legismertebb a Bács-Kiskun megyei Petőfiszállás területén lévő Pálosszentkút Mária-kegyhely. A csodaforrás története a 18. századik nyúlik vissza, ahol évente kétszer van búcsú. Nagyon sok látogatója van minden évben a Baja-Vodicai búcsúnak, amely a soknemzetiségű Bácska népességének közös búcsújáróhelye. Az 1500-as évek elején emelt Szeged-Alsóvárosi Havas Boldogasszony-templom már a török időkben búcsújáró hely volt.

Hajóson kiemelkedő esemény májusban az Orbán napi borünnep, amely tisztelgés a szőlőtermelők védőszentje előtt.

A régió több településén tartanak a Pünkösdhöz kapcsolódó zarándoklatokat. A már említetteken kívül legismertebb a gyulai „Végvári Pünkösd”, az ópusztaszeri „Pünkösdölő”, a solti „Pünkösdi Napok”. Figyelemre méltó eseménye a vallási turizmusnak Szegeden az Egyházzenei Hetek.

Sportturizmus

A környező országokban, de egész Európában, sőt a világ turizmusában is megfigyelhető a természethez való fordulás, az aktív turizmus fellendülése. Ezek közül hazánkban, de különösen régiónkban kiemelkedő szerepe van a lovasturizmusnak.

A lovasturizmus, a lovassport és a hozzákapcsolódó gazdasági ágak - elsősorban mezőgazdaság, kézműipar, kereskedelem, vendéglátás - elősegítik a foglalkoztatást, hozzájárulnak a régió fejlődéséhez. Magyarország az európai lovasturizmus úttörőjének számít, már a hatvanas évektől jónéhány turista érkezett a lovas- és fogathajtó programokra és igen sokan érdeklődtek a régió területén szervezett bemutatók iránt. A kilencvenes években országunkban, régiónkban jónéhány lovaspanziót, istállót, lovasszolgáltatást nyújtó intézményt hoztak létre.

A lovasturizmusban érdekeltek szervezettsége - tekintve, hogy hosszú múltra tekint vissza - magas színvonalú, amelyet a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség integrál. Európában egyedülálló módon, 1998-ban elkezdődött a lovasszolgáltatók önkéntes, szakmai minőségi besorolása.

A Dél-Alföld turizmusfejlesztési stratégiájának egyik legfontosabb eleme a lovasturizmus fejlesztése, miután a magas fajlagos költésű turizmuságak egyike. A régió történelmi, földrajzi, kulturális adottságai megfelelőek hozzá, része az országimázsnak, nagy kiterjedésű lovaglásra, lótenyésztésre alkalmas területekkel rendelkezik. A puszták, a nemzeti parkok, az erdők talaja tavasztól őszig jól lovagolható, a fogathajtó világ- és európa-bajnokaink ismertek, a kiváló magyar lófajták alkalmasak a változatos igények kielégítésére, mindez jól hasznosítható a lovasturisztikai szolgáltatások között. Hozzájárul mindehhez az emberi tényező, a régió szakemberei közül jónéhányan tenyésztőként és nevelőként is vezető szerepet töltöttek be, illetve töltenek be a világ turizmusában.

A lovasturizmus nemzetközileg is elismert Bugacon. Elmondható, hogy itt található az ország legszebb pusztája, és az ezt körülölelő sajátosan csodálatos táj. A pusztába nyíló tanyavilág különösen a külföldieket vonzza, eddig közel 150 tanyát vásároltak meg elsősorban osztrákok és németek. Itt található a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb összefüggő területe, azaz kiemelt szerepet játszik az alföldi élővilág és környezet védelmében. Kiemelt jelentőségű, immár „csupán” idegenforgalmi szempontból az 1928-ban átadott kisvasút, amely révén akkor beindulhatott az áruszállítás.

Bugac azonban nem csak pusztájáról, hanem erdőiről is híres. Az erdőtelepítés már a 20. század elején megkezdődött; a fácán, a nyúl, a fogoly, az őz, a szarvas és a vaddisznó egyaránt megtalálható a területén. E széleskörű kínálat miatt mind a hazai, mind a külföldi vadászok visszatérő vendégek, hiszen ezen túlmenően lehetőségük van barangolásra, kocsikázásra un. „pusztaprogramra”, egyéb sportolásra, az országos hírű Alföld-fásítási Múzeum, a Pásztormúzeum, védett szürkemarha-gulya, rackabirkák, mangalicák, gyönyörű tenyészmének megtekintésére.

A mezőhegyesi félvér világszerte ismert, népszerű fajta, kialakulása 1841-re vezethető vissza. Mezőhegyesre 1852-ben került a North Star nevű szintén angol telivér mén, amelyik hat éven át fedezte a pej ménes angol hátterű kancáit. A mezőhegyesi félvért nagy rámájú, erős testalkat jellemzi, középnehéz hámos és hátas típus, feje egyenes vonalú, nemes. Színe pej, ritkán fekete, sárga. Vadászlovaglások kedvelt hátaslovává vált; a lovassportok területén szinte mindenütt jól használhatók, eredményes díjlovak, military sportban használt egyedek, sőt fogatsportban világbajnokok kerültek ki a fajtából. Tenyészkörzetei mindig a kötött talajú területeken voltak és maradtak, ezek közé tartozik Mezőhegyes, Békés, Csongrád. A fajta népszerűsége egyre nő, a törzskönyvi ellenőrzésben állók száma megközelíti az ötszáz egyedet. A fajta fontos géntartalék, eredeti genetikai szerkezetét tekintve kuriózum számba megye Európában. Ezt az állapotot épp a jobb értékesítési lehetőség érdekében célszerű fenntartani. A fajta fontos tenyészete Hódmezővásárhelyen az Aranyági ménes.

A régióban számos településen alakítottak ki tanyák felújításával, korszerűsítésével, vagy új építéssel lovas centrumot, ahol a vendégek hódolhatnak a lovas sportnak, illetve a széleskörű lovasszolgáltatásokat - pl. lovas-csikós bemutató, futószáras lovaglás-oktatás, pónilovaglás, kocsikázás - igénybe lehet venni. Ismertebbek ezek közül a Gerébi Kúria, Bujdosó Tanya Lajosmizse, Aranyló Pihenőpark Kecskemét, Magony Tanya, Somodi Tanya, Kulman Tanya, Fülöpháza, Pongrác Tanya, Táltos Tanya, Varga Tanya Kerekegyháza, Pegasus Fogadó Tiszaug, Gedeon Tanya Jakabszállás, Lovascentrum Kiskunhalas. Ezen túlmenően ilyen jellegű szolgáltatásokat kínálnak még Mezőhegyesen, Hódmezővásárhelyen, Kunszentmiklós-Bösztörpusztán, Orosházán, Sükösdön, Csongrádon. Az utóbbi években a kettes és négyes fogathajtó világbajnokságok lebonyolításában jeleskedik Kecskemét és Izsák.

A régióban a halban gazdag Duna, Tisza, Körösök, Maros és a holtágak, valamint a tavak a horgászat paradicsomát jelentik. Horgásztanyák sokasága várja az ideérkezőket. A folyókon túlmenően a Kiskunság tavai - a Szelidi tó, a Kunfehértó, a Vadkerti tó, a kiskunhalasi Sóstó - kedvelt helyei a viziturizmusnak.

Ismert a Körös-toroki strand, ahonnan vízi úton is elérhető Szeged, Szentes. A Fekete és a Fehér-Körösök találkozásánál található Szanazug, a Berettyó és a Sebes Körös vidékén Sárrét szinte megszámlálhatatlan holtága, a Hármas-Körös városai - Gyomaendrőd, Szarvas - mellett szintén e folyók nyújtotta lehetőségek egyre szélesebb kihasználására törekszik Békés megye. E "körösi" települések egyre népszerűbb, kedvenc helyeivé válnak a horgászoknak, vízisíelőknek, víziturázóknak egyaránt.

A vadászat kedvelt területei a régió erdős területei, tavai és folyó vizeinek árterei. Gemenc 71919 hektáros vadászterület, az ország középső és déli részén található. Európa legnagyobb hullámtéri erdőterületét a Gemenc Rt. kezeli. A vadászterület a Duna két partján fekszik és három, jellegében különböző területre osztható: Gemenc, Béda-Karapancsa és Hajós-Bajai. A vadászterület világszerte ismert lelőhelye a gímszarvasnak, de nagy létszámú vaddisznóállománnyal is rendelkezik. Minden igényt kielégítő vadászházak szolgálják a vadászvendégek kényelmét, segítik a sikeres vadászatot. A Hajós-Bajai vadászterület 24720 hektár kiterjedésű, 47 százalékos erdősültségű alföldi homoki terület, Dusnok magasságában a Duna bal partjától a Sükösd-Érsekcsanád-Csávoly-Rém-Jánoshalma-Hajós-Érsekhalma-Nemesnádudvar térségében helyezkedik el. Erdőállományát jellemzően akác, fekete és erdei fenyő alkotja. A kiváló minőségű gímszarvas és őzállomány mellett nevezetes az 500 hektár kiterjedésű Lencsi vaddisznóskert és a terület apróvad vadászati lehetősége is jelentős. Sokak által ismert a Veránka sziget ősvadonja, a Gemenci erdő „gyöngyszeme”.

A Szegedi Dél-alföldi Erdészeti Rt. területén adottságai miatt a vadgazdálkodás és vadásztatás fő profilja a mezei nyúl. A vadászterületen jelentős vadkacsa-állomány él, valamint vizivad vonulási útvonalak húzódnak (Kardoskút, Szegedi Fehértó közelsége). Lehetőség van az egyik legrégebbi, de egyben legpatinásabb típusú: a lovas fogattal történő vadászatra.

A Füzesgyarmati Vadásztársaság 54 éve végzi tevékenységét 14800 hektáron. Az itt vadászható fajok közé tartozik a nyúl, a fácán, a fogoly, a vadkacsa, az őz, a dámvad, váltóvadként a vaddisznó és a gímszarvas. Látványosságként itt látható Európa legnagyobb testű marada a túzok.

A természetjárókat a folyók árterei, a holtágak, a nemzeti parkok túraútvonalai várják, ahol sok helyen megmaradt az őshonos növény és állatvilág. Különlegességnek számít a Kiskunsági Nemzeti Parkban az Izsáki Kolon-tó „orchideái”, Fülöpháza környékén a mozgó homokdűnék, az apaji halastavak madártani tanösvénye, a lakiteleki Tőserdő vízimadarai. A Kiskunsági szikes tavak bioszféra rezervátuma is kuriózumnak számít, ugyanígy az ásotthalmi csodarét, valamint a Zsomlói ősláp, a Fehér-tó madárrezervátuma és a Mórahalom melletti sömjénes rétek.

Említésre méltó és sokakat vonz a dévaványai túzokrezervátum, Kígyóspuszta ősi növényvilága, a Kőrös-Maros menti parkhoz tartozó biharugrai halastavak vidéke, a mályvádi őstölgyes, a Szarvasi Arborétum, a Pepi-kert, ahol látható a hazai természetvédelem jelképmadara a nagy kócsag.

A régió kerékpárút-hálózata ezeken a területeken is egyre jobban kiépül, amiben szerepe van a folyamszabályozásokkal létrejött védőgátrendszernek is.

Bor-és gasztronómiai turizmus

Az ország összes és termő szőlőterületének több mint egyharmada a dél-alföldi régióban található. Döntő többsége, 31 százaléka Bács-Kiskunban, valamivel több mint két százaléka pedig Csongrád megyében fordul elő, Békés megye mindössze 0,1 százalékot képvisel. A régióban három kiemelt borvidék található: a Kunsági, a Hajós-bajai és a Csongrádi.

A Kunsági borvidéken már évszázadok óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, folyik borászati tevékenység. Híressé és népszerűvé elsősorban az izsáki, a helvéciai, a kiskőrösi, Nyárlőrinc-szikrai és a kiskunhalasi borok váltak. Emellett ismertek Kiskunhalas borpárlatai, vermutjai, likőrei, a pezsgőgyártás terén pedig Izsák az élenjáró. A termelt borok kissé lágyak, illatban, zamatban gazdagok. Közülük a legismertebb a Kiskőrösi kadarka, a Keceli rajnai rizling, a Soltvadkerti kékfrankos és az Izsáki sárfehér.

A Hajós-bajai borvidéket igen magas szőlőtermesztési és borászati színvonal jellemzi, az ország egyik irányadója. Ez a borvidék abban különbözik a többi alfölditől, hogy a XVIII. században németek települtek ide, s ennek nyomán alakult ki a hajósi pincefalu. A jellegzetes pinceutcás, népi barokk oromfalas faluban a löszbe vájt pincékben érlelték a bort. A német borosgazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírnevének, rangjának növekedéséhez. A legtöbben a Hajósi Cabernetet ismerik erről a vidékről.

A régió harmadik borvidéke a Csongrádi borvidék, amely Csongrádtól Hódmezővásárhely érintésével lenyúlik egészen Pusztamérges, Mórahalom, Ásotthalom határáig. Az éghajlat hasonló a másik két borvidékéhez, azonban itt magasabb a napfényes órák száma, ez az ország legmelegebb borvidéke. Az itt termelt borok teltek, testesek, a vörösek színben igen gazdagok. A borvidék legismertebb márkái közé tartozik a Csongrádi Kékfrankos, a Csongrádi Cabernet, a Pusztamérgesi Olaszrizling és a Muscat Ottonel. Csongrádot a „Bor és Szőlő Városa” rangra emelték, amiben az éghajlati tényezőkön túl szerepet játszott az is, hogy a nagyüzemi termelési mód kinevelte azokat a kiváló borászati szakembereket és megtartotta azokat a termelőket, akik ma a Csongrádi borvidék fejlesztésének elkötelezett hívei.

A közelmúltban megalakult a három borvidék összefogásával a Duna-Bor Régió, fő feladatának tartja borai minőségének magas szintre emelését és a minőségi borok megismertetését, valamint ki kívánják építeni a Duna-Bor Régió borútrendszerét, azaz a borturizmus területén szándékoznak előbbre jutni.

A bortermelő vidékek szinte mindegyik településén évente rendeznek szüreti mulatságokat, többnyire termékbemutatóval és vásárral egybekötve. Ezek a népszerű, vidám rendezvények, nemcsak a helybélieknek, hanem sok-sok odalátogató vendégnek is változatos programokat nyújtanak. A borok mellett az alföldi pálinka is nagy népszerűségnek örvend. Kiemelkedő közülük a kecskeméti "fütyülős” barackpálinka, a kisüsti, a geszti szilvapálinka.

A borturizmushoz kapcsoltan a régió gasztronómiai turizmusa is igen ismert, népszerű, immár nemcsak a belföldiek, hanem a külföldiek körében is. Ennek további szélesítése érdekében évente visszatérő fesztiválokat rendeznek, melyet számos esetben más jellegű turisztikai programmal is összekapcsolnak.

Néhány példa a gazdag kínálatból, időrendi sorrendben:

Szent György napi bográcsos Marhapörköltfőző Verseny, Baks

Állattenyésztési Napok és Szent György napi futóverseny, Hódmezővásárhely

Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál, Gyomaendrőd

Szárnyasfesztivál - nemzetközi baromfiipari konferencia és kiállítás, kulturális programok, Orosháza

Szegedi Borfesztivál, Szeged

Borünnep, Ásotthalom

Orbán napi Borünnep, Hajós

Nemzetközi Kiséri Napok, Kulturális, sport- és gasztronómiai programok, Szentes

Sárgarépa Fesztivál, Domaszék

Halászléfőző Népünnepély, Baja

Ludas Matyi-nap, libahajtó verseny, libából készült ételek bemutatója, Pusztamérges

Őszibarack-fesztivál és Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, Szatymaz

Töltöttkáposztafőző Verseny, Nyári fesztivál, Pusztamérges

Országos Kenyérünnep - pékkonferencia, Orosháza - Gyopárosfürdő

Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőzőverseny, Gyomaendrőd

Alföldi Gulyás- és lecsófőző fesztivál, Kecskemét

Végvári borünnep, Gyula

Paprika Napok - paprikás ételek, Kalocsa

Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, Szeged

Makói Hagymafesztivál, Makó

Szüreti Fesztivál és Kakasfőző Verseny, Pusztamérges

Csabai Kolbászfesztivál, Békéscsaba

A hagyományos alföldi konyha mindennapi ételei közé tartoznak a magyaros levesek, a pörköltek, a lecsó, a paprikás csirke, a halászlé. A felsoroltakból csupán kettő - országos, sőt egyre inkább nemzetközi hírű - rendezvényt emelünk ki. Az egyik: Baján, a halászlé ünnepe - a halászlé „fővárosában”, amelyet 1996-ban tartottak meg első alkalommal, a várossá nyilvánítás 300. évfordulójához kapcsolódva. Akkor közel 500 bográcsban főtt a városközpontban a finomság. Népszerűsége évről évre gyarapodik, s az idén már több mint 2000 főzőhelyet és asztalt foglaltak le a versenyben résztvenni szándékozók saját részükre és barátaik, ismerőseik vendégül látására.

A Csabai Kolbászfesztivál többnapos rendezvénysorozat, a Békéscsabára visszatérő látogatók egy része szinte célirányosan ezért keresi fel a békési megyeszékhelyet. A házikolbász készítés varázsa, a hagyományos kolbászgyúrás, nemzetközi mezőnnyel kiegészülve, számos hazai érdeklődőt vonz az ország minden részéről.

A régió híres termékei közé tartozik a Pick szalámi, a Csabai és a Gyulai kolbász, az Orosházi libamáj, a kalocsai paprika, a makói hagyma, melyek az előbbiekkel együtt e területnek a gasztronómiáját hirdetik a világban.

Szálláshely, vendéglátás

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása

Az ország több mint 300 ezer kereskedelmi szállás-férőhelyének 9 százaléka a Dél-Alföld településein található. 2003-ban a több mint 360 kereskedelmi szálláshely csaknem 28 ezer férőhelyet kínált, amelyek többsége Csongrád megyében várta a vendégeket. A szállodákban kiadható férőhely tekintetében Békés megye - főként a gyulai gyógyturizmusból adódóan - az élenjáró. A másik két megyében a vízi és rekreációs turizmus jelentősége miatt Bácsban a kempingek, Csongrádban pedig a turistaszállások férőhelyei képviselnek jelentős arányt.

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása

(július 31.)

Megnevezés

Működő szálloda

Kiadható szoba

Kiadható férőhely, 1000

szállo-
dákban

egyéb
szállás-
helyeken

össze-
sen

szállo-
dákban

egyéb
szállás-
helyeken

össze-
sen

1998

Bács-Kiskun megye

19

598

1 338

1 936

1,4

8,4

9,8

Békés megye

18

877

471

1 348

2,2

2,5

4,7

Csongrád megye

12

591

798

1 389

1,5

5,8

7,3

49

2066

2 607

4 673

5,1

16,7

21,8

2003

Bács-Kiskun megye

29

887

1 419

2 306

2,1

7,5

9,6

Békés megye

22

930

1 143

2 073

2,4

5,3

7,8

Csongrád megye

20

846

1 757

2 603

2,2

8,1

10,3

71

2 663

4 319

6 982

6,7

21,0

27,7

1998=100,0

144,9

128,9

165,7

149,4

132,1

125,4

126,9

A régió szállodáinak többsége (42 egység) a háromcsillagos kategóriába tartozik. Emellett Csongrád megye székhelye - a régióban egyedülállóan - két négycsillagos szállodával várja a vendégeket. Az elmúlt öt évben a legtöbb új szálloda Bács-Kiskunban nyílt meg, de Békésben és Csongrádban is évente átlagosan egy-egy egységgel bővült a kör. 1999-től új kategóriát jelentenek a gyógyszállodák. Az országban 48 tartozik ide, amiből kettő Gyulán egy-egy pedig Kiskőrösön, illetve Kiskunmajsán található. A 2004-es szezontól kezdődően, Szeged termál- és gyógyvíz készletére építve a megyeszékhely egyik legnagyobb szállodája, a Forrás is gyógyszállóként üzemel.

Az elmúlt öt év folyamán a régió vendégfogadó képessége számottevően bővült. A férőhelyek közel egynegyedét biztosították a szállodák, de a belföldi vendégforgalomra építő turistaszállók és a vízparti üdülési lehetőségekhez kötődő kempingek is jelentős, 20 százalék feletti arányt képviseltek.

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek
megoszlása szállástípusonként,

2003. július 31.

Szállástípus

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Dél-Alföld

megye

Szálloda

22,2

31,2

21,2

24,3

Panzió

22,8

10,4

12,4

15,4

Turistaszálló

10,8

35,4

40,0

28,6

Ifjúsági szálló

1,6

1,0

1,7

1,5

Üdülőház

10,1

6,2

3,9

6,7

Kemping

32,5

15,8

20,9

23,5

ÖSSZESEN

100,0

100,0

100,0

100,0

Egy szálláshely a régióban átlagosan 76 férőhelyet biztosított a vendégeknek, aminek az országos csaknem másfélszerese. Az egységek az egyes szállástípusokat tekintve is kevésbé zsúfoltak az országos átlagnál, ami alól egyedüli kivételt a turistaszállók jelentenek.

Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó férőhelyek száma szállástípusonként
2003


A férőhely-kihasználtság Bács-Kiskun megye szálláshelyein a legmagasabb, de átlagosan az is mindössze 18 százalék. A nyári hónapok megnövekedett programkínálatának köszönhetően a kizárólag turistaszezonban nyitva tartó szálláshelyek kapacitáskihasználtsága Bács-Kiskunban lényegesen jobb. Békésben a gyulai gyógyszállóknak, Csongrádban pedig - a konferenciaturizmushoz kapcsolódóan - a szegedi a szállodáknak és panzióknak egész évben jelentős a vendégforgalmuk, ami az átlagnál magasabb kapacitáskihasználtságukon is megmutatkozik.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

A régió kereskedelmi szálláshelyeit 2003. év folyamán több mint 400 ezer vendég vette igénybe. Főként a magyar vendégek körében népszerű a régió. A vendégek több mint háromnegyede belföldről érkezett. Országos átlagban sokkal kiegyenlítettebb az arány a két vendégkör között (48:52 százalék). A külföldi vendégeket leginkább a híres magyar puszta élményvilága vonzza. Az erre települt leghíresebb idegenforgalmi attrakció Bács-Kiskun megyében Bugac környékén található. Így a külföldi vendégek a három megye közül itt képviselték a legnagyobb hányadot (30%). A másik végletként Békés megye említhető, ahol az összes vendégnek mindössze 11%-a érkezett külföldről.

A régió kereskedelmi szálláshelyein egytizedével több vendég fordult meg, mint 1998-ban. Ez kimondottan a belföldi vendégek jelentős arányú növekedésének köszönhető, mivel a szomszédos jugoszláv utódállamok háborúinak híre és a tiszai környezetszennyezések, elbátortalanították a külföldi látogatókat, lényegesen visszavetve a vendégforgalmat.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a Dél-Alföldön
2003

Megnevezés

Külföldi

Belföldi

Összesen

Vendégek száma, 1000 fő

105,7

335,6

441,2

az országos %-ában

3,7

10,4

7,2

1998 évi %-ában

80,1

124,8

110,1

Vendégéjszakák száma, 1000

252,2

796,4

1 048,6

az országos %-ában

2,6

9,7

5,8

1998 évi %-ában

82,1

121,8

109,1

A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek számához hasonló tendencia jellemezte a vendégéjszakákat. A Dél-Alföldön 2003-ban eltöltött csaknem 1050 ezer vendégéjszaka összességében növekedést mutat, de míg a belföldiek vendégéjszakáinak száma évente átlagosan 4 százalékkal emelkedett, addig a külföldieké csaknem ugyanennyivel csökkent.

A külföldi vendégek országonkénti összetétele

Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák esetében a külföldiek jelentős, az országos átlagnál nagyobb térvesztése figyelhető meg. Míg a kilencvenes évek végén minden harmadik látogató külföldi volt, addig öt évvel később már csak minden negyedik.

A régióba látogató külföldiek számottevő része (28 százalékuk) Németországból érkezett. Ők elsősorban a szállodákat részesítették előnyben, de a panziókban és kempingekben is szép számban szálltak meg. A szomszédos országok közül a legtöbben - több mint 10 ezer vendég - Romániából érkeztek. Az 5 évvel korábban még az egyik legnagyobb számban hozzánk látogató jugoszláv utódállamok turistái viszont egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a régió iránt.

A Dél-Alföldre látogató külföldiek néhány kiemelt országból
2003

Megnevezés

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Dél-Alföld

megye

Külföldi vendégforgalom

44 883

12 504

48 309

105 696

Ezen belül, %:

Németország

36,8

23,6

21,2

28,1

Románia

5,5

13,0

14,7

10,6

Olaszország

7,2

8,4

7,2

7,4

Hollandia

7,2

4,2

4,6

5,6

Ausztria

6,5

8,5

3,9

5,6

Lengyelország

1,6

5,4

8,0

5,0

Szerbia és Montenegro

2,5

5,5

6,4

4,6

Franciaország

5,0

3,2

4,6

4,6

Bulgária

1,1

0,5

4,0

2,3

Amerikai Egyesült Államok

1,8

1,8

1,6

1,7

Belgium

2,1

1,3

1,2

1,6

A Németországból érkezők többsége Bács-Kiskun megye kereskedelmi szálláshelyeit választotta, átlagosan mintegy 4 vendégéjszakát maradtak. A román vendégek döntően (63 százaléka) Csongrád megyében szálltak meg. Lényegesen kevesebb időt töltöttek a megyében, mint a németek, látogatásaikra átlagosan egy vendégéjszakát vettek igénybe. Jelentős számban - 5 ezer fő felett - vendégeskedtek még a régióban olaszok, hollandok, osztrákok, és lengyelek. A távolabbról érkezők értelemszerűen hosszabb idő szántak a régió felfedezésére, mint a gyakrabban „átruccanó” szomszédos országok lakói.

Magánszálláshelyek

Magyarországon az utóbbi években a kereskedelmi szálláshelyek mellett megnőtt a magánszálláshely-adás jelentősége. Ez a tendencia érvényesült a Dél-Alföldön is: 2003 nyarára a szállásadók száma megközelítette az 1000-t. 1998 óta évente átlagosan 65 új vállalkozó lépett be a piacra. A többség a városokban a fizetővendéglátók körét bővítette, akik 2003 közepére már csaknem 700-an voltak. Az új szállásadók megjelenésével a magánszállásadás kapacitása öt év alatt kétezer férőhellyel bővült.

A magánszállás-adás kapacitása

(július 31.)

Megnevezés

Bács-

Kiskun

Békés

Csongrád

Dél-Alföld

megye

1998

Szállásadók száma

180

303

163

646

Ebből: falusi szállásadás aránya, %

50,6

9,9

19,0

23,5

Férőhelyek száma

981

1 587

812

3 380

Ebből: falusi szállásadás aránya, %

32,7

10,6

23,4

25,9

2003

Szállásadók száma

246

481

243

970

Ebből: falusi szállásadás aránya, %

54,9

13,9

35,8

29,8

Férőhelyek száma

1 382

2 610

1 388

5 380

Ebből: falusi szállásadás aránya, %

58,5

15,0

39,2

32,4

1998. július 31.-i férőhelyek

száma = 100,0

140,9

164,5

170,9

159,2

A városokban a magánszállás-adás már régóta virágzó üzletága az idegenforgalomnak, a vendéglátók száma egyre növekszik. Ezzel szemben a falusi turizmus az utóbbi években kapott nagyobb hangsúlyt. Míg országosan a külföldiek körében igen népszerű ez az üdülési mód, addig a régióval ebből a szempontból még csak most ismerkednek a határon túlról érkezők. A falusi szállásadás a tanyás térségekkel rendelkező Bács-Kiskun, a városi magán vendégfogadás pedig főként Békés megyében a népszerű.

Magánszálláshelyek vendégforgalma

A régióban 2003-ban, több mint 26 ezren vették igénybe a magánszálláshely-adás szolgáltatásait. A régiót felkereső vendégek és vendégéjszakáik száma közel azonos mértékben növekedett az öt évvel korábbihoz viszonyítva. Így az átlagos tartózkodási idő továbbra is 5 éjszaka körüli, 1995-höz képest alig változott.

A vendégek elsősorban belföldről érkeztek, a külföldiek továbbra is a kereskedelmi szálláshelyeket részesítik előnyben. A külföldről érkezők részvétele a falusi vendéglátásban némileg magasabb, mint a fizetővendéglátásban, de itt is csupán a vendégek alig több mint egynegyedét jelentették. A régió megyéi közül a külföldi vendégek aránya Bács-Kiskunban volt legmagasabb, ahol 22 százalékot tett ki, míg Csongrádban és Békésben alig haladta meg az egytizedet.

A magánszállás-adás néhány fontosabb adata
2003

Megnevezés

Bács-
Kiskun

Békés

Csongrád

Dél-Alföld

megye

Vendégek száma

4 906

10 617

10 757

26 280

Ezen belül: külföldiek aránya, %

21,8

12,2

13,4

14,5

Vendégéjszakák száma

22 816

61 202

41 710

125 728

Ezen belül: külföldiek aránya, %

16,6

10,8

10,5

11,7

Feltehetően a magánszálláshely-adás szerepe a régióban jelentősebb a regisztráltnál, hiszen köztudott, hogy még mindig igen magas a „feketén” szobát kiadók száma, amiről nem állnak rendelkezésre adatok.

Átlagos tartózkodási idő

2003-ban mind a külföldi mind a belföldi vendégek átlagosan alig két és fél éjszakát töltöttek a régió valamelyik kereskedelmi szálláshelyén. A leghosszabb időt Békés megyében töltötték a vendégek, átlagosan három éjszakát, míg skála másik végén lévő Csongrádban egy éjszakával kevesebbet.

A vendégek átlagos tartózkodási ideje
2003

Megnevezés

Kereskedelmi szálláshelyeken

Magánszálláshely-adásban

külföldi

belföldi

összes

külföldi

belföldi

összes

Bács-Kiskun megye

2,9

2,2

2,4

3,5

5,0

4,7

Békés megye

3,3

2,9

3,0

5,1

5,9

5,8

Csongrád megye

1,7

2,1

2,0

3,0

4,0

3,9

2,4

2,4

2,4

3,9

4,9

4,8

A vendégek a magánszálláshelyeken hosszabb ideig maradtak, mint a kereskedelmieken. A leginkább vendégmarasztalónak Békés megye bizonyult. Ennek alakulásában fontos szerepet játszott az, hogy a vendégek zöme gyógykezelés céljából érkezett oda.

A kereskedelmi szálláshelyek bevétele

A dél-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyei 2003 folyamán a szállásdíjakból 3,1 milliárd forintot meghaladó bevételt értek el. Ennek kétharmada - a magasabb árkategória miatt - a szállodákban realizálódott.

Egy vendégéjszakáért a régió vendégeinek átlagosan háromezer forintot kellett fizetniük. Egy külföldinek csaknem 1400 forinttal került többe a szállás, mint a belföldi látogatóknak. Ebben számottevő szerepe van annak, hogy az ideérkező külföldiek többségének - kényelmük biztosítása érdekében - nem okoz problémát a magasabb osztályba tartozó szállodák díjának megfizetése.

A magasabb komfortot nyújtó szállodákban 4 ezer forintot kértek átlagban egy vendégéjszakáért, ezzel szemben az ifjúsági szálláshelyeken ezer forint alatt maradt az átlagos szállásdíj. A szálláshelyek igénybevétele valamennyivel olcsóbb a térségben, mint országosan, az egy vendégéjszakáért fizetett szállásdíjak mindegyik szállástípusnál alacsonyabbak, mint az országos átlag.

A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele

Megnevezés

Szállásdíj-
bevétel,
millió Ft

ezen belül, %:

Egy vendégéj-
szakára
jutó
szállásdíj,
Ft

ebből:

külföldi

szállodai

külföldi

szállodai

1998

Bács-Kiskun megye

689

368

246

2 143

2 756

4 090

Békés megye

551

181

148

1 789

2 246

2 407

Csongrád megye

733

307

266

2 212

3 307

4 595

1 973

857

661

2 055

2 789

3 677

2001

Bács-Kiskun megye

1 111

42,8

59,0

3 045

3 643

4 754

Békés megye

929

16,6

71,4

2 736

3 705

3 006

Csongrád megye

1 108

35,0

69,6

3 218

4 850

4 846

3 148

32,3

66,3

3 002

4 036

4 037

Határforgalom

A dél-alföldi régió 254 településének 16 százaléka fekszik a jugoszláv, illetve a román határ mentén. Közülük 15 település, valamint a három megyeszékhely rendelkezik állandó határállomással. Az átkelők többségén (11) közúton bonyolódik a forgalom, emellett öt vasúti, három légi és egy vízi határállomás igénybe vételére van lehetőség.

2003-ban megközelítően 31,4 millió külföldi látogatott Magyarországra, ennek egyötödét tették ki a régió határállomásain átkelők. Ez utóbbiak több mint fele a jugoszláv határszakaszon lépte át a magyar határt. A külföldre utazó magyarok száma ennél sokkal szerényebb volt, 1,2 millió fő. Nagyobb részük a román határszakasz utasforgalmát növelte, amiben nagy szerepe volt a Románia felé irányuló bevásárló turizmus virágzásának.

Az összes határforgalom több mint kilenctizede közúton bonyolódott le - a legtöbben Röszkét, Nagylakot, és Tompát választották -, vasúton a személyek 6 százaléka utazott, míg a légi és a hajóforgalom továbbra is csekély hányadot képviselt.

A Dél-Alföld régió határátkelőhelyeinek utasforgalma, ezer fő
2003

Határátkelő

Külföldi

Belföldi

Összesen

kilépő

belépő

kilépő

belépő

Közúti

5 342,6

6 275,0

1 148,7

1 055,0

13 821,3

Vasúti

353,8

353,8

71,6

74,2

853,3

Légi

1,4

1,3

0,4

0,5

3,7

Vízi

0,1

0,1

0,1

0,1

0,4

ÖSSZESEN

5 697,9

6 630,2

1 220,8

1 129,8

14 678,6

Vendéglátóhelyek

A szálláshely-szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódnak az étkezési lehetőségeket kínáló éttermek, cukrászdák, bárok és borozók. Az ország több mint 55 ezer vendéglátóhelyének 13 százaléka a régióban várja a vendégeket. Az ellátottság (53 vendéglátóhely/10 ezer lakos) alapján a régiók közötti rangsorban a Dél-Alföld középen helyezkedik el, valamivel az országos átlag alatt. Az üzletsűrűséget tekintve jóval kedvezőtlenebb a helyzet, a régió minden 100 négyzetkilométerére 39 vendéglátó egység jut, 20-szal kevesebb, mint országosan.

100 km-re jutó vendéglátóhelyek száma
2003


A vendéglátóhelyek többsége a megyeszékhelyek vendégforgalmára települt. 2003 végén a három városban összességében csaknem annyi vendéglátóhely működött, mint a régió községeiben együttvéve. Az egységek 7 százalékát kitevő munkahelyi vendéglátóhelyek kivételével az éttermek, cukrászdák, bárok és borozók bárki számára látogathatók. A nagy éttermi láncok elterjedése kevésbé jellemző a régióra, az egységek többségét egyéni vállalkozások működtetik.

A vendéglátóhelyek megoszlása az egyes települések
közigazgatási jellege alapján
2003

Megnevezés

Bács-
Kiskun

Békés

Csongrád

Dél-Alföld

megye

Vendéglátóhelyek száma

2 712

2 314

2 136

7 162

Ezen belül, %:

megyeszékhelyen

20,2

20,1

41,6

26,5

városokban

47,6

54,6

37,2

46,8

községekben

32,2

25,3

21,2

26,7

Document created with wvWare/wvWare version 1.0.2



-